A
szerző által továbbfejlesztett dallamhangsúly-elmélet (és -gyakorlat) elsőként
békíti össze vers értelmi és csak metrikai hangsúlyait, kidolgozván a
recitálás lehetőségeit és
szabályait. Korábban a versmondás
egészében, a szavalás részben mellőzte
a ritmust, a skandálás pedig
helyenként rossz értelmi hangsúlyokat alkalmazott. A háromszólamúság elsősorban
a három fő nyomatékot, az emelkedőt,
az ereszkedőt, a hangerőt és
ezek két lehetséges kombinációját jelenti. A könyv azonban nem áll meg itt,
hanem újra tárgyalja a magyar verstan egészét: az alapokat, a ritmuselveket és
versrerendszereket, számos metrikailag elemzett példával. A monográfia a műfaj
történetében először hangzó példatárat is mellékel az elmélethez. 2x33, azaz 66
klasszikus, általa metrikailag elemzett verset tesz közzé tapasztalt, jeles
színészek és néhány tehetséges színészhallgató recitálásában. Az elemzések a könyvben
találhatók; a hangzó anyagok pedig a szerző honlapján és az Országos Széchényi
Könyvtár felületein érhetők el, ingyenesen.
„A háromszólamú verset jó szívvel tudom
ajánlani minden verset kedvelő olvasónak. Nem csupán a szakembereknek és a
gyakorló műfordítóknak, hanem tanároknak, diákoknak, verset olvasni és mondani
szerető embereknek is.”
Kovács
István, Babdérkoszorú-díjas költő és Széchenyi-díjas történész
